MINŐSÉG, BIZTONSÁG, IT

Üdvözöljük!

Több mint 15 éves szakmai tapasztalattal rendelkező informatikusokból és szervizesekből álló csapat vagyunk, akiknek a munkájuk egyben a hobbijuk, szenvedélyük is! Legyen szó bármilyen informatikai jellegű problémáról, forduljon hozzánk bizalommal! Akár számítógép, notebook telepítésére, szervizelésére, bővítésére van szüksége, akár vezetékes, vezeték nélküli internetes hálózat kiépítésére, megtaláljuk a legjobb és leghatékonyabb megoldást. Biztonságtechnikai és okosotthon rendszerek gyors és szakszerű tervezésében, telepítésében, rendszergazdai feladatok ellátásában és szoftveres támogatásban is állunk az Önök rendelkezésére!

Keressenek bennünket bizalommal!

Legfőbb területek

PC, notebook szervízelése, javítása, bővítése

Rendszergazdai feladatok (telepítések, rendszerkarbantartás, felügyelet, levelezés... stb)

Okosotthon rendszerek (központok, szenzorok telepítése, infrastruktúra tervezése)

Biztonságtechnika (Kamerarendszerek, kaputelefonok, beléptetés vezérlők)

Internetes hálózat tervezése, telepítése

Új PC-k összeállítása, szerelése

Rólunk

Azzal a céllal hoztuk létre csapatunkat, hogy tudásunkkal, szakértelmünkkel, és szakmai tapasztalatunkkal karöltve egy olyan vállalkozássá fejlődjünk, ami kiszolgálja az aktuális informatikai, biztonságtechnikai igényeket és törekszünk arra, hogy ezt a lehető legmagasabb minőségben és a lehető legrövidebb idő alatt tegyük meg az Önök igényeihez maximálisan alkalmazkodva!

Csapatunk tagjai, több éves szakmai tapasztalattal rendelkeznek ezen területeken, és a munkájuk egyben az egyik szenvedélyük is, mely precizitással, maximalizmussal párosul. Folyamatosan képezzük magunkat, hogy mindig felkészültek legyünk a legújabb technológiákról, termékekről, ezek működéséről, telepítéséről, beállításáról és szervizeléséről! Akár notebook, akár elektronikai javításról; hálózati és biztonságtechnikai tervezésről, kivitelezésről is legyen szó; rendelkezünk a szükséges szakmai háttérrel, kapcsolatokkal, hogy gyorsan, szakszerűen, és maximális minőséggel álljunk az Önök rendelkezésére! Törekedünk arra, hogy bármilyen ilyen jellegű megkeresést kapunk, minden lehetőséget körül járjunk, megvizsgáljunk, hogy megtaláljuk az Önöknek legmegfelelőbb megoldást, akár árban, akár időben és ez sohase mennyen a minőség, működés rovására!

Okosotthon tervezését, kiépítését; szoftveres támogatást és rendszergazdai feladatok ellátását is vállaljuk, akár alkalmi, akár rendszeres megkeresésről is legyen szó!

Gyors és precíz munkavégzés jellemző ránk, melyet maximális problémamegoldó képességgel karöltve, szinte minden igényt megvizsgálva, körül járva igyekszünk ügyfeleink ilyen jellegű megkereséseit mihamarabb kielégíteni, megoldani! Akár otthoni, akár irodai, vállalati igényekről legyen szó, hamar találunk megoldást kéréseikre, kérdéseikre!

Referenciáink közé több otthoni ügyfél, számtalan budapesti és környéki cég tartozik (Üzletek, éttermek… stb.), melyeknél nem csak az adott rendszer tervezését és kivitelezését vállaltuk, de az azutáni rendszergazdai feladatok ellátását, karbantartását is!

Hasznos tudnivalók

Mit jelent az IP (hálózati) videó a biztonságtechnikában?

A hálózat biztonság technikai eszközök mindegyike rendelkezik saját hálózati porttal, melyen keresztül kezelhetőek és adminisztrálhatóak. Egy IP alapú hálózati kamera önmagában is működik, elérhető, láthatjuk a képét, rögzíthet is (Memória kártya támogatású modellek), így ÖNÁLLÓ BIZTONSÁGTECHNIKAI elem is lehet, vagy része egy rendszernek, mely akár egy másik kontinensről is hozzáférhető. Ennek ellenében egy analóg jel átvitelű kamera önmagában nem képes működésre.

Miért érdemes IP rendszert választani?

Önálló hálózati eszközök
Lényegesen jobb a képminőség, (az analóg kamerák felbontása 1 megapixeles felbontásnál megáll) az IP kamerák felbontása akár 29 megapixel is lehet. A nagyobb megapixel szám lehetővé teszi nagyobb területek lefedését és elősegíti az utólagos visszakeresés eredményét is.
A hozzájuk tartozó távoli elérést biztosító szoftverekkel bárhonnan, bármilyen internet eléréssel rendelkező eszközön megtekinthetjük a kameraképekbe. Fejlett szoftverek esetében vezérelni is tudjuk a rendszert távolról.
Az adatátvitel történhet kábelen keresztül vagy wifivel is.

A képek rögzítése, tárolása történhet hálózati adatrögzítőn (NVR) vagy PC-alapú rögzítőn is.

Nézzünk néhány fogalmat, rövidítést, amellyel találkozni fogunk, ha biztonsági kamera témában tájékozódunk:

Boxkamera: nevét jellegzetes téglatest alakjáról kapta, az egyik legelterjedtebb biztonsági kamera-típus. Strapabíró kivitel, általában szofisztikáltabb műszaki paraméterek jellemzik. Eredetileg beltéri kameraként használatos, de ha megfelelő – fűthető – kameraházba helyezik, kültéri felhasználásra is alkalmazható.

Dóm kamera (dome): a „kupola, boltozat” szóból ered, a kamera formájára utal, nem belső, műszaki paraméterére. Ezek azok a félgömb alakú kamerák, melyeket a mennyezetre szerelve szoktunk látni. Masszív kivitelűek, sokféle felbontásban, és műszaki jellemzővel elérhetőek. Különleges megoldás a dome-on belül az ún. PTZ

(Pan-Tilt-Zoom) vagy speed dóm kamerák: az optikájuk forgatható és dönthető is, optikai zoom-mal rendelkezik, tehát felvétel közben is lehet vele zoomolni. Nagy előnye, hogy az IP hálózaton keresztül a kezelő személy távolról is eléri és irányíthatja a kamerát, de arra is be lehet programozni, hogy mozgásérzékeléskor, infrasorompó jelzésére „odaforduljon” a riasztott területre.

Csőkamera: henger alakú kamera, leginkább kültéri (időjárásálló) használatra készül, de beltéren is alkalmazható. Kompakt és egyszerű megoldás, álltalában beépített inframegvilágítóval, vandál biztos kivitelben kapható. Hagyományos felhasználásra tökéletes megoldás: családi és társasházak, üzletek, áruházak esetén előszeretettel választják.

IR (infra red): bizonyos kamerák infra-megvilágítók segítségével válnak fokozottan éjjellátóvá. Bizonyos kamera modellek látótere akár 100 méterre is növelhető megfelelő inframegvilágítók segítségével. Napjainkban az általánosságban használt beépített infra megvilágítók 20-30m-es távolságokat fednek le. Az infra LED-eket többnyire beépítik a kamerákba, de léteznek infra reflektorok is, melyek a kamerák mellé kerülnek felszerelésre.

Fps (frame/sec): magyar jelentése kép/másodperc. Az animációk, videó felvételek és változó grafikák megjelenítési sebességének mértékegysége, amely azt adja meg, hogy a kép egy másodperc alatt hány képkockát tartalmaz. Biztonsági kamerák esetén 25-30 a jellemző normál érték, 60 fps műszaki paraméterű kamera már speciális megfigyelési igényű szituációkban is megállja a helyét, úgy mint kaszinók esetén vagy nagyobb sebességű forgalomfigyelésnél.

Linkek:

Az okosotthon szó a legtöbbek számára a kényelmet, a biztonságot és az energia-megtakarítást jelenti. Alapvetően ez igaz, de ennél azért sokkal többet tud egy okosház, azonban a legtöbben ezzel a három területtel azonosítják az intelligens otthonokat.

Az intelligens ház kiépítése elsőre költségesnek tűnhet, azonban nem szabad elfelejtkezni, hogy az okosházak az intelligens vezérlési mechanizmusoknak köszönhetően a legtakarékosabb épületek a világon. Az épületautomatika által minden fogyasztást hetekre, hónapokra vagy akár évekre előre programozhatunk és tervezhetünk, sőt akár a különböző erőforrásokat összehangoltan is vezérelhetjük, ami által garantáltan komoly energiamegtakarítást érhetünk el világítás, szellőztetés, fűtés és hűtés területén egyaránt.

Mindenki számára fontos a biztonság, hogy otthonát távollétében is biztonságban tudhassa. A smart home házak és épületek intelligens biztonsági rendszerei pont ebben nyújtanak segítséget számunkra. A távoli vezérlés lehetőségével a világ bármely pontjáról internet segítségével folyamatosan szemmel tarthatjuk intelligens otthonunkat. Meg tudjuk nézni, hogy okosházunk nyílászárói be vannak-e zárva. Az intelligens ház kezelőfelületén rá tudunk nézni a kamerák képére és az IP video-kaputelefon segítségével még a hozzánk érkező vendégekkel is tudunk kommunikálni.

A smart home rendszerek felhasználói számára az automatizált házak egyik legfontosabb szempontjai a kényelmi funkciók. Multifunkciós érintőképernyő, okostelefon, tablet vagy smart TV segítségével egy intelligens ház összes automatizált funkcióját egy központi kezelőfelületen keresztül vezérelhetjük, így nem szükséges személyes jelenlétünk egy-egy eszköz elindításához. Okoshangrendszerekkel zenei zónákat alakíthatunk ki, melyekben más-más zene szólhat, az okosotthon kezelő felületén keresztül vezérelhetjük a világítási köröket, és még számos egyéb hasznos kényelmi funkciót is tudunk irányítani.

Épületautomatizálás

Először is tisztázzuk, hogy mit jelent az intelligens ház vagy más néven okosház (smart home) épület és az épületautomatizálás, és hogy egyáltalán van-e különbség a két fogalom között. Sokan azt hiszik, hogy egy okosház csak arról szól, hogy a telefonunkon keresztül fel/le tudjuk kapcsolni a világítást vagy ki/be tudjuk kapcsolni a zenelejátszót, esetleg a TV-t. A valóságban azonban ez csak egy kicsi hozzáadott érték egy okosotthonban, mivel a lényeg inkább abban rejlik, hogy mit mivel hangoljunk össze annak érdekében, hogy még kényelmesebb életet tudjunk élni, és intelligens házunk még jobban kiszolgálja igényeinket.

A legtöbb intelligens otthon eltérő funkciókkal rendelkezik, de minden okosház célja, hogy a felhasználók igényeit minél jobban kielégítse. Ha a hétköznapi életben használt okoseszközökhöz hasonlítjuk otthonaink épületautomatizálását azt tapasztaljuk, hogy hétköznapi példával élve távolról vezérelhető okostelefont varázsolunk házainkból. Általánosságban azt szoktuk mondani, hogy okosotthon rendszer az, ha egy két funkciót tudunk vezérelni okoseszközeinken keresztül, míg az épületautomatizálás által bármilyen a házban található erőforrást összehangoltan és egyetlen kezelőfelületen keresztül tudunk vezérelni. Az épületautomatizálás számos lehetőséget biztosít a felhasználók számára, így az automatizált épületek – legyen ez egy családi ház, lakás, iroda, szálloda, gyár vagy egyéb létesítmény – által mindenki megtalálja az intelligens házak valamelyik számára legfontosabb funkcióját.

Régebben csak bizonyos funkciókat lehetett vezérelni az okosotthon rendszerek által azonban már szinte nincs olyan eszköz vagy berendezés, ami valamilyen formában ne képezhetné egy intelligens ház rendszer részét. Az épületautomatizálás lényege az épületekben található erőforrásaink összehangolt és költséghatékony vezérlése, és ezt a legtöbb gyártó hamar felismerte, így szinte mindenre van már megoldás. Ha intelligens otthonunk van, a ház összes erőforrását (hűtési, fűtési rendszer, külső belső világítás, vízszint érzékelése, automatikusan nyíló és záródó nyílászárók, kamera rendszer, kaputelefonok, öntöző rendszer, audio- és tv-rendszer stb.) összehangoltan, könnyedén és költséghatékonyan kezelhetjük és vezérelhetjük. Otthonaink ugyanezeket a funkciókat most is teljesítik és ellátják, de csak külön-külön. Az okosotthon rendszerek lényege pont az, hogy egyes eszközök működése igény esetén befolyásolhatja másik erőforrás működését is. Jó példa erre, hogy riasztó aktiválás hatására okosotthonunk automatikusan visszaveszi, és távozás módba kapcsolja a fűtést, lehúzhatja a redőnyöket vagy zsaluziákat, és áramtalaníthatja az összes nem használt áramkört, dugaljt, lekapcsolhatja a világítótesteket.

Az okosházak automatikája mellett a távoli vezérlés egy további lehetőséget is biztosít számunkra. Ha nem szeretnénk, hogy otthonunk teljesen önműködővé váljon, gyakorlatilag bármilyen funkciót akár távolról is el tudunk végezni, amennyiben az okosház automatizálva van, és okoskészülékünk csatlakozik az internethez. Épületautomatizálás nélkül nincs lehetőség távoli vezérlésre, összehangolt cselekvésre, és nem áll fent a szabadon programozhatóság lehetősége.

Internet kimaradás, áramszünet

Amit tudni kell, hogy az internet elérés alapvetően az okosház távoli elérésének érdekében fontos. Internet kimaradás esetén a távoli vezérlés és elérés lehetőségéről ugyan le kell mondanunk, de belső hálózaton keresztül továbbra is el tudjuk érni és vezérelni tudjuk intelligens házunk különböző funkcióit. Kézenfekvő kérdésként merül fel ezek után, hogy mi történik az intelligens rendszerrel egy esetleges áramkimaradás esetén. A válasz egyszerű, pont ugyanaz, mint egy hagyományos házzal. Értelemszerűen olyan funkciók melyekhez áram szükséges, azok nem működnek tovább, azonban szünetmentes tápegységgel biztosítani tudjuk az áramellátást valamennyi ideig. Azzal azonban tisztában kell lenni, hogy a szünetmentes tápegységek ára meglehetősen költséges, így minden féle képen mérlegelnünk kell, hogy annak beszerelése valóban megéri-e. Ha az áramszolgáltatás helyreáll, semmi teendőnk nincs, mivel az okosotthon rendszer automatikusan magától visszaáll az eredeti, áramszünet előtti állapotra – a világítások visszakapcsolódnak, fűtés visszaáll stb.

Linkek:

A mesh alapötlete

A manapság használt otthoni hálózatok felépítése csillagtopológiát követ: a középpontban a router áll, és a különböző távolságban lévő kliensek ehhez kapcsolódnak. Jó néhány nagyobb lakásban ezt jelismétlő elérési pontokkal (access point) is kiegészítik, hogy a lefedettség a lakás vagy ház távolabbi pontjában is biztosított legyen, a vezérlés és az adatforgalom kezelése azonban továbbra is a központi router dolga.

Ez a felépítés egészen az utóbbi időkig megfelelő volt, hiszen háztartásonként alig néhány eszköz kapcsolódott a hálózatra. Ma már azonban más a helyzet: az okosotthonok és mobil készülékek robbanásszerű terjedésével még egy átlagos lakásban is akár 15-30 eszköz kapcsolódhat a Wi-Fi-hálózatra egyidőben. Akinek van otthon Wi-Fi-hálózata, biztosan szembesült már azzal a gonddal is, hogy hiába van csupán egy-két szobányira a routertől, a jel már túl gyenge ahhoz, hogy érdemben használható legyen.

A mérnökök éppen ezért egy teljesen új ötlettel álltak elő, amely más területeken már bevált, azonban a Wi-Fi világában eddig nem vetették be. Ez a mesh, vagyis hálótopológia, amely esetben az egyetlen hálózati központ szerepét több, kisebb központ veszi át. Ezek nem egyszerű access point-egységek, hanem önállóan is működőképes útválasztók, amelyek megosztják egymás közt a feladatokat. Az egyenrangú mesh csomópontok egymáshoz és a központi modulhoz is külön-külön csatlakoznak, vezérlőszoftverjüket pedig úgy írták meg, hogy mindig a legoptimálisabb úton továbbítsák a jeleket. Például amikor az egyik helyen nagyobb fájlokat töltesz le, akkor attól még a másik mesh csomóponton nem lassul az adatátvitel. Annak érdekében, hogy a mesh pontok közti kommunikáció ne vegyen el értékes sávszélességet a klienseszközöktől, kifejlesztették a backhaul rendszerét, amely egy belső, a felhasználó számára láthatatlan hálózat szintén 802.11ac-alapokon és az összes mesh pontot összekapcsolja egymással.

Bonyolult, mégis egyszerű

Nagyon komplikált működési elve van az otthonokba szánt mesh hálózatoknak, és eddig még csak a felületét karcoltuk a technológiának. Például az egyes csomópontok közti kliensmozgást is figyelembe kellett venni a technológia kidolgozásakor. A mesh Wi-Fi-rendszerek ezért közös alhálózatot alkotnak, a csomópontok között pedig Wi-Fi roaming technológiát használnak a készülékek összekapcsolásához. Ez figyeli, hogy az adott kliens éppen melyik mesh csomóponthoz van közelebb, és ezen keresztül kapcsolja a hálózatba anélkül, hogy a Wi-Fi-kapcsolat megszakadna. A rendszer megtervezésekor azonban figyelembe vették, hogy ezt a technológiát otthoni környezetbe szánják, ezért a fent említett beállítások például teljesen átlátszók a felhasználók számára, semmiféle szakzsargonon, bonyolult beállítási paneleken nem kell átrágniuk magukat. A kliensek oldalán sem szükséges kompatibilitási támogatás, elegendő, ha a Wi-Fi 5 szabványt kezeli az adott eszköz.

Mesh rendszer építése

A mesh hálózat kiépítésekor kritikusan fontos az egyes pontok elhelyezése. Figyelembe kell venni a fő egység fix helyét, ez kapcsolódik ugyanis a WAN-porton keresztül az internetszolgáltató modeméhez. A többi pont hálózatba csatlakoztatásakor fontos, hogy mekkora területet kell lefedni, hány falon, födémen kell átjuttatni a jelet, hol szükséges kábeles kapcsolat. Ez minden lakásban, házban más és más, de nem kell megijedni a feladattól. A gyártók hatalmas segítséget nyújtanak, mégpedig úgy, hogy a mesh rendszerek telepítéséhez mobilapplikációt kell használnod. A szoftverben egy varázsló vezet végig a lépéseken, amely az első, főegység bekötésével kezdődik, majd az okostelefon Wi-Fi-jét használva kell sétálnod a lakásban, így az applikáció jelez, amikor elérted azt a határt, ahol érdemes elhelyezned a következő meshpontot. Egy-egy ilyen egységet mindössze tápellátásra kell kötni, egyéb kábelezésre nincs szükség. Amikor mindegyik központot elhelyezted, készíthetsz Wi-Fi-hőtérképet, hogy kiderüljön, maradt-e Wi-Fi-vakfolt lakásodban. A hálótopológia előnye, hogy egy-egy mesh alapszettet később újabb pontokkal is bővíthetsz.

A beállítások között a Wi-Fi-hálózat biztonsági paraméterei mellett a közép- és felső kategóriás mesh rendszerekkel minden olyan szolgáltatást megkapsz, amit egy profi routertől már megszoktál. Ilyen a DDNS, a korlátozott vendég-Wi-Fi-hálózat, a QoS, a tűzfal, a porttovábbítás, és még sorolhatnánk. A legtöbb gyártó USB-portot is szerel legalább egy meshpontra, hogy arra nyomtatót, fájltárolót vagy adott esetben 4G-modemet kapcsolhass. Sajnos néhány mesh rendszer nem kínál webes felületű beállítópanelt, csupán a mobilapplikáción keresztül érhetők el a funkciók.

Linkek:

Számítógép hálózat

A számítógép hálózat olyan speciális (un. elosztott) rendszer, amely a számítógépek egymás közötti kommunikációját biztosítja. A hálózatba kötött számítógépek és számítógéprendszerek egymással információkat, adatokat cserélhetnek és erőforrásaikat megosztva használhatják. Az elosztott rendszerekben a felhasználó számára nem felismerhetők az egyes számítógépek, a teljes rendszer szolgálja ki a felhasználó igényeit.

A számítógép hálózat (azon túl, hogy többféle kritérium szerint lehet csoportosítani) lehet:

vezetékes számítógép hálózat (LAN), amely kábelalapú, fix kiépítésű, helyhez kötött
vezeték nélküli számítógép hálózat, amelyet általában kétféleképpen valósítanak meg:
- cellás (mobil) szolgáltatással
- wifi (WLAN) megoldással (adott keretek között mobil kapcsolat)

Milyen legyen a számítógép hálózat?

Mint mindent a számítástechnikában, a “milyen legyen” kérdést elsődlegesen az dönti el hogy mire használják a számítógép hálózatot. A következő szempont, hogy milyen elvárásokat támasztanak a számítgép hálózattal szemben (sebesség, biztonság, maximális üzembiztonság). Mekkora területet fed le a számítógép hálózat, milyen bizonytalanság tényezőkkel kell számolni: várható hálózatnövekedési potenciál, hálózati eszközök várható fejlődése, a hálózat meddig üzemel az adott helyen, stb. Körültekintő tervezéssel és megfelelő kivitelezéssel lehet a jövő számára számítógép hálózatot kiépíteni, amelyet az időközben megváltozott körülmények között is megfelelő hatékonysággal lehet használni

Vezetékes hálózat és vezeték nélküli vegyes hálózat

A gyakorlatban a vezetékes hálózat és a vezeték nélküli hálózat adta előnyöket próbálják együttesen az optimális módon alkalmazni. Ahol szükséges a biztonságos és gyors adatkapcsolat, vezetékes hálózatot építenek ki:

vezetékes hálózathoz csatlakozik egy vagy több szerver
vezetékes hálózathoz csatlakozik minél több munkaállomás
vezetékes hálózathoz csatlakozik egy vagy több hálózati nyomtató

Ahol nehezen vagy kevésbé esztétikusan valósítható meg a vezetékes hálózat kiépítése, ott vezeték nélküli (wifi) hálózatot építenek ki., amelyik a vezetékes hálózat szerves része. Ebben az esetben további hálózatbiztonsági megoldások alkalmazására van szükség:

munkahelyi tárgyalók, szórakozó helyek esetében alkalmazott vezeték nélküli hálózati megoldás a jelszóval védett vendég wifi
vendégvárók, közterek esetében alkalmazott vezeték nélküli hálózati megoldás a nyilvános (jelszóval nem védett) wifi (hotspot)
vonaton, autóbuszon, taxiban is elérhető már a hotspot típusú wifi szolgáltatás

A hotspot esetében beszélhetünk a legnagyobb hálózatbiztonsági kockázatról.

Vezetékes hálózat és WiFi hálózat fejlődése

A vezetékes hálózatok fejlesztését a korábban elkezdődött ALOHAnet program inspirálta 1973-ban. 1985-ben jelenik meg az első vezetékes hálózat (Ethernet hálózat) szabvány A vezetékes hálózatok fejlődésével elkezdődött az internet térhódítása is. A vezetékes hálózat szabványa és sebessége látszólag hosszú időn keresztül nem fejlődött látványosan, míg a wifi hálózat esetében folyamatosan jelentek meg új és egyre gyorsabb wifi szabványok. A vezetékes hálózat (Ethernet szabvány) sebessége viszonylag korán elérte a 100 Mbps sebességet, amely hosszú időn keresztül “elég volt mindenre”. Az internetes tartalmak bővülése, az online játékok terjedése és a felhő alapú üzleti megoldások viszonylag rövid időn belül elhozták a szélessávú (gyors) internetet és az 1 Gbps hálózati sebességet.

A wifi hálózat története 1970-ben kezdődik az ALOHAnet program keretein belül. Ebben az évben kezdték el kutatni és fejleszteni ezt a fajta vezeték nélküli hálózat kapcsolatot. 1999-ben jelenik meg az első wifi hálózat szabvány. Az internet egyre nagyobb térhódítása magával hozta a laptopok számának növekedését, az árak csökkenését. A mobil eszközök rohamos elterjedése, az internetes tartalmak bővülése, az online játékok terjedése és a felhő alapú üzleti megoldások egyre gyorsabb wifi kapcsolatot követeltek meg. A különböző vezeték nélküli eszközök piaca hatalmas növekedést ért el (ez a fejlődés még tart), amelyet csak egyre gyorsabb és megbízhatóbb wifi szabványokkal lehet kiszolgálni.

Linkek: